Erőltetett menet

/ 2018.01.24., szerda 17:51 /

A tiltakozások ellenére a terézvárosi önkormányzat zöld utat adott a Paulay Ede utca 52. számú ház bontásának. A kormány állítja, hogy elkötelezett az épületvédelem mellett – kivéve ezt az esetet. A Radnóti Színház valószínűleg költözni kénytelen.

„Amíg nincs lebontva, addig van remény az épület megmentésére” – mondja lapunknak Heltai László, a Lehet Más a Politika (LMP) VI. kerületi önkormányzati képviselője arra reagálva, hogy december 21-én a terézvárosi önkormányzat levette a védelmet a Paulay Ede utca 52. számú ház homlokzatáról, zöld utat adva ezzel az épület bontásának. Az 1885-ben épült neoreneszánsz bérház esete azonban több annál, mint hogy eltűnésével megváltozik az utcakép, hiszen jövője befolyásolja a Nagymező utcai Radnóti Színház működését is.

A Grill Lajos építőmester tervezte, historizáló architektúrával épült, a II. világháborúban megsérült, majd több belső átépítést is megélt ház műszakilag kifogástalan állapotban van, néhány éve felújított homlokzata pedig 2011 óta helyi védettséget élvezett. Maga a kétemeletes épület nem védett műemlék, mégis többszörös műemléki védelem alatt áll: világörökségi területen található, illetve a Divatcsarnok kiemelt műemléki épületének környezetében, műemléki jelentőségű területen áll. (A Paulay Ede utca párhuzamos az Andrássy úttal, ahol a Divatcsarnok található, s ez a ház annak hátsó részével szomszédos.) Ennek ellenére a múlt év végi önkormányzati ülésen Bor Ferenc művészettörténész, a Hild–Ybl Alapítvány szakemberének szakvéleményére hivatkozva a testület úgy határozott: a védelem fenntartása nem indokolt.

Korábban megmenekült

Az épület története során működött szállodaként (1912-től), közben többször átalakították, tetőszerkezetének és főpárkányának elvesztése pedig a II. világháború idejére tehető. 1950-ben államosították, majd a Magyar Gyárépítési Nemzeti Vállalat irodaházzá alakította. A rendszerváltás után is irodaházként működött, átépítésével 2009-ben foglalkoztak először komolyan: Császár Imre (M.A.D. Concept Építésziroda) koncepciója került a Központi Tervtanács elé, amely alapján apartmanházzá alakították volna. Akkor is Bor Ferenc volt a szakértő, aki azt írta, hogy a ház belseje átalakításokkal súlyosan eltorzított, szokatlanul szűk belső udvara már megépülésekor is alacsony színvonalú megoldás volt, egyedül a homlokzata szép, de az sem képvisel kiemelkedő értéket. Úgy vélte: a Grill-házhoz hasonló kisebb jelentőségű épületeket „el lehet engedni”. A tervtanács azonban úgy határozott, „a meglévő épület a jellegzetes, értékes – és sajnos folyamatosan pusztuló – városszövetnek és a Paulay Ede utca szerkezetének fontos része, így bontásával nem lehet egyetérteni”.

Az ingatlan tulajdonosa most a Divatcsarnok Projekt Zrt.: az a cég, amely tavaly vásárolta meg az egykori Párizsi Nagy Áruházat az államtól, miután az visszavette a 2015-ben csődbe ment Orco-csoporttól. A P52 Projekt Kft.-t, azaz a Paulay utca 52. szám alatti ingatlant takaró céget pedig azért vásárolta meg a Divatcsarnok Projekt Zrt., hogy abban garázsokat, irodákat és lakásokat lehessen kialakítani – közölte a HVG-vel korábban Habsburg-Lotharingiai Mihály, a kft. egyik cégvezetője. Jelenleg a Divatcsarnok, illetve a Paulay Ede utcai ház tulajdonosa is Max Turnauer 86 éves osztrák–liechtensteini milliárdos, aki Szivek Norberttől, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő első emberétől, a miniszterelnöki vő Tiborcz István kijárójától tavaly vette meg a P52 Projekt Kft.-t.

Egyelőre nem tudni, pontosan mi épülne a ház helyére. Pedig ahogy Heltai László jelezte: a tervek készülnek, az engedélyeztetés elindult, hiszen a bontási hozzájárulást is csak azután adhatják ki, ha már megvannak az engedélyes építési tervek. A Habsburg-Lotharingiai Mihály által aláírt, 2017. november 11-én kelt levélben, amelyben arra kéri a terézvárosi önkormányzatot, hogy az épületet vegyék ki a védettség alól, az ügyvezető úgy fogalmaz: az ingatlanon többszintes tetőtéri lakásokat, földszinti üzlethelyiséget, a Radnóti Színházat szolgáló színpadrészt és beszállító folyosót, illetve többszintes mélygarázst kívánnak megvalósítani.

Befektetői mohóság

Az épület sorsát jó ideje követő civil épületvédő, Kelemen Miklós, a Magyar Patrióták Közösségének tagja a legproblémásabbnak a többszintes mélygarázs építését tartja. „A mélygarázs veszélyezteti a környező épületek épségét, hiszen az ilyen építkezések legalábbis repedéseket okozhatnak a szomszédos ingatlanok szerkezetében, ami jelen esetben akár a Divatcsarnok Lotz Károly által festett freskóiban is kárt tehet. Már egy sima házépítéstől is megrepedhetnek a környező épületek, de egy többszintes mélygarázs kialakítása akár falomlásokhoz is vezethet” – mondja a Heti Válasznak Kelemen.

Hangsúlyozza azt is: a projekt átláthatóságáról mindent elmond, hogy a kerületi főépítész nem volt hajlandó megmutatni a P52 Kft. által beadott terveket, ráadásul a képviselők is úgy szavaztak a védettség megszüntetéséről decemberben, hogy fogalmuk sem volt, milyen épületet szán a régi helyébe a befektető. Az épületvédő még novemberben jelezte Hassay Zsófia VI. kerületi polgármesternek, hogy bűn lenne a világörökségi környezetben nemrég felújított, kifogástalan állapotú épületet alattomban, a testület segédkezésével lebontani, és javasolta: inkább azon gondolkodjanak a beruházóval, hogyan lehetne a tetőzetét pótolni, és csak a hátsó traktusokon modern átalakításokat végezni.

„Értse meg – írta a polgármesternek –, hogy épített örökségünk nem megújuló erőforrás. Most kell megvédeni azt, amit a háború és a kommunizmus meghagyott a páratlan építészeti értékű Budapestből. Fővárosunkba özönlenek a turisták, de ha értékes épületeket hagynak lebontani a felelőtlen kerületi önkormányzatok, ily módon kiszolgálva a gátlástalan befektetői érdekeket, akkor pár év múlva mindenhol igénytelen irodaházak, üvegkockák rontják el a most még meglévő századfordulós utcaképeket, amiért felesleges lesz ezer kilométerekről ideutazni.” Válasz nem érkezett. Az önkormányzat ugyanakkor levelet kapott a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkártól is. Latorcai Csaba az elején még arról értekezik, hogy a kormány elkötelezett a fővárosi épületvédelem ügye mellett, ám ebben a konkrét esetben ettől el lehet tekinteni, vagyis a Paulay utca 52. homlokzatának védettségét nem indokolt fenntartani.

Kelemen szerint azonban az épület első traktusát a befektetői igénnyel szemben meg kellett volna, meg kellene őrizni az utókornak. Budapest félévente veszít el olyan épületet, amely megőrzésre méltó lenne, de a mohó befektetői akarattal az önkormányzatok nem szállnak szembe. „Elveszítettük a csatát, pedig történhetett volna másképp is” – összegez Kelemen Miklós, utalva rá, hogy a decemberi testületi ülésen egyetlen fideszes önkormányzati képviselő sem szavazott a védelem megtartása mellett. Az ellenzékiek közül pedig egyedül az LMP-s Heltai László próbált ellenjavaslattal élni, mondván, a dózerolásnál még az is jobb lenne, ha az épület elbontása után a homlokzatot visszaépítenék, és mögötte húznák fel az újat.

Irány a Fáklya?

Az épület sorsa a Radnóti Színház jövője szempontjából sem elhanyagolható, a teátrum ugyanis 1997 óta bérel egy 75 négyzetméternyi területet az ingatlanban. Ez az épület 600 négyzetméteréhez képest zsebkendőnyi, de a színház számára nagyon fontos, ugyanis itt alakították ki a hátsó színpadot és a hozzá kapcsolódó díszlethordó folyosót. Ha megkezdődik az épület bontása, illetve az új építése, a színháznak a munkálatok idejére feltehetően ideiglenes játszóhelyre kell költöznie. Megkerestük kérdéseinkkel a Radnóti Színházat, ám jelezték, hogy jelenleg tárgyalási stádiumban vannak az érintettekkel, érdemleges információval még nem tudnak szolgálni.

A teátrum amúgy felfutó szakaszban van, szinte az összes előadása telt házas, nehéz jegyet kapni rájuk. Vezetését 2016 februárjában vette át Bálint Andrástól Kováts Adél, akinek célja, hogy új lendületet adjon a Radnótinak, szem előtt tartva az intézmény több mint harmincéves játszási hagyományait is. Az elmúlt két évben a színház arculatváltáson esett át, a rendezők között egyre több a fiatal, és teret kapnak női alkotók is, a témák kiválasztásakor pedig fontos a társadalmi problémák és felelősségvállalás bemutatása.

A Paulay Ede utca 52. számú ház sorsának alakulásával kapcsolatban jogos a kérdés: vajon profitál-e mindebből a VI. kerület? A Radnóti Színház például régóta megérdemelné, hogy felújítsák: belső terei, beleértve a közönségforgalmi részeket is, elhasználódtak, a nézőtér kényelmetlen, így hasznos lenne, ha a Paulay utcai épület bontása, illetve az új felhúzása együtt járna a színházi rekonstrukcióval. Ehhez a teátrumnak nyilván el kell hagynia a Nagymező utcát. Az, hogy egy színház átmenetileg ideiglenes játszóhelyre költözik, nem ismeretlen megoldás, elég a Vígszínházra gondolni, amely az 1993-ban kezdődött és egy évig tartó felújítása idején sátorban játszott, a Nyugati pályaudvar mellett. Tavaly tavasszal pedig a pesti Örkény Színház költözött felújítása idejére a Városmajorba, igaz, ők csak a szezon elenyésző részét töltötték a Madách tértől távol.

Információink szerint a lehetséges helyszín, ahová a Radnóti átmenetileg költözne, a Fáklya Klub lenne. Úgy értesültünk, a színház akár már a következő, 2018–19-es évadot ott kezdené, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a Csengery utca 68. szám alatti, leharcolt állapotú épületet mielőbb alkalmassá tegyék a teátrum befogadására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.