Gipszvirágok és tűkristályok
Kevesen tudják, hogy Budapest nemcsak a fürdők, hanem a barlangok fővárosa is. Ráadásul a kettő összefügg, hiszen ahol hévíz van és karbonátos kőzetek, ott barlangnak is lennie kell. Buda alatt a szakemberek szerint mintegy 60-70 kilométer hosszúságú barlanghálózat húzódik.
Ennek eddig felét sikerült feltárni, de nemigen telik el úgy esztendő, hogy egy kisebb-nagyobb üreg fel ne kerüljön védendő természeti értékeink listájára. Ugyanis minden barlang a törvény erejénél fogva védett és az állam tulajdona.
A tavaly december 28-án megtalált Citadella-kristálybarlang korát 300-500 ezer évesre becsülik. Ez is, akárcsak a többi budai barlang, egy alulról feltörő hévízforrásnak köszönheti létét.
Az eddigi feltárások után 70 métert meghaladó, 18 méter mélységet megközelítő barlang egyik érdekessége, hogy márgában alakult ki. Ugyanis a márga anyagának jelentős részét karbonátásványok alkotják, de sok bennük a vízben nem oldódó agyagásvány, ezért márgában csak ritkán alakulnak ki barlangok - mondja lapunknak Leél-Őssy Szabolcs, az ELTE docense, a feltáró kutatás vezetője.
A barlang további jelentősége lenyűgöző szépségében rejlik: látványos gipszkiválások, aragonit és kalcit tűkristály halmazok borítják a barlangjáratok falait.
Elképesztő színkavalkádnak lehettek tanúi a feltárók: az agyagos, sötétbarna márgán fehér és vajszínű gipszbevonat, gipszvirágok és gipszkígyó csoportok láthatók, kalcit- és aragonitkristályok csillognak, de néhol mangános bevonat feketéllik a fehér gipszes felületen, másutt pedig a vastartalom okozta színezésnek köszönhetően vöröses-rózsaszínes-lilás a barlang fala.
A barlang iránt igen nagy az érdeklődés szakmai körökben és a nagyközönség körében is. Feltárása nem fejeződött még be, a barlangászok kutatási engedélye 2009 decemberéig szól.
A tavaly december 28-án megtalált Citadella-kristálybarlang korát 300-500 ezer évesre becsülik. Ez is, akárcsak a többi budai barlang, egy alulról feltörő hévízforrásnak köszönheti létét.
Az eddigi feltárások után 70 métert meghaladó, 18 méter mélységet megközelítő barlang egyik érdekessége, hogy márgában alakult ki. Ugyanis a márga anyagának jelentős részét karbonátásványok alkotják, de sok bennük a vízben nem oldódó agyagásvány, ezért márgában csak ritkán alakulnak ki barlangok - mondja lapunknak Leél-Őssy Szabolcs, az ELTE docense, a feltáró kutatás vezetője.
A barlang további jelentősége lenyűgöző szépségében rejlik: látványos gipszkiválások, aragonit és kalcit tűkristály halmazok borítják a barlangjáratok falait.
Elképesztő színkavalkádnak lehettek tanúi a feltárók: az agyagos, sötétbarna márgán fehér és vajszínű gipszbevonat, gipszvirágok és gipszkígyó csoportok láthatók, kalcit- és aragonitkristályok csillognak, de néhol mangános bevonat feketéllik a fehér gipszes felületen, másutt pedig a vastartalom okozta színezésnek köszönhetően vöröses-rózsaszínes-lilás a barlang fala.
A barlang iránt igen nagy az érdeklődés szakmai körökben és a nagyközönség körében is. Feltárása nem fejeződött még be, a barlangászok kutatási engedélye 2009 decemberéig szól.
